​Az Európai Bizottság Litvániáról szóló 2024-es országjelentése átfogó elemzést nyújt az ország gazdasági teljesítményéről, a költségvetési egészségről és a strukturális kihívásokról az európai szemeszter keretében. 2023-ban Litvánia gazdasága mérsékelt, 0,3%-os zsugorodást tapasztalt a visszafogott fogyasztói kiadásoknak, a gyenge exportnak és a szűkös finanszírozási feltételeknek köszönhetően. A negatív első negyedévet követően a reál-GDP erős fellendülése ellenére a gazdaság stagnált az év második felében. Az áruexportot, különösen a vegyiparban, a műanyag-, a fa- és a bútoriparban hátrányosan érintette a lassuló globális kereslet, míg a szolgáltatásexportban a fellendülés jelei mutatkoztak. A jövőre nézve az előrejelzések szerint a GDP növekedése 2024-ben eléri a 2%-ot, 2025-ben pedig a 2,9%-ot, elsősorban a fogyasztói kiadásoknak és a folyamatos beruházásoknak köszönhetően.

Az infláció, amely 2022-ben rekordmagasságra, 18,9%-ra nőtt, 2023-ban 8,7%-ra mérséklődött, mivel az év második felében csökkentek az energiaárak, valamint lassult az élelmiszerek és a feldolgozóipari termékek árnövekedése. A harmonizált fogyasztói árindex (HICP) inflációja az előrejelzések szerint tovább csökken 2024-ben 1,9%-ra, 2025-ben pedig 1,8%-ra. Bár a bérnövekedés a 2023-ban megfigyelt kétszámjegyű növekedéshez képest lassulni fog, a szűkös munkaerőpiac és a közszférában tervezett minimálbérek miatt várhatóan magas marad.

A litvániai munkaerőpiac ellenálló képességről tett tanúbizonyságot a gazdasági kihívások közepette. A foglalkoztatási ráta 2023-ban 78,5% volt, meghaladva a 75,3%-os uniós átlagot. Az ukrajnai háború elől 2022 februárja óta menekülő, több mint 52 000 munkaképes bevándorló beáramlása hozzájárult ehhez a magas foglalkoztatási rátához, 2023 harmadik negyedévére több mint a fele foglalkoztatott. A teljes foglalkoztatás növekedése azonban 2024-ben várhatóan lelassul, 2025-ben pedig negatívvá válik, a bevándorlási folyamatok és a korlátozott új demográfiai trendek hatására. A munkanélküliségi ráta 2023-ban 6,9%-ra nőtt, és az előrejelzések szerint 2024-ben enyhén, 7,0%-ra emelkedik, majd 2025-ben visszaáll 6,9%-ra.

A robusztus munkaerőpiac ellenére Litvánia kihívásokkal néz szembe a munkaerő-kínálat hiányával és a szakképzettség hiányával kapcsolatos kihívásokkal, amelyek hátráltatják a versenyképességet és a potenciális növekedést. A munkaerőpiac feszessége az elmúlt 15 év legmagasabb szintjét érte el, a betöltetlen állások aránya a 2019-es 1,45%-ról folyamatosan 2023 negyedik negyedévében 2%-ra nőtt. Ezek a mutatók a szakképzettség terén mutatkozó jelentős eltérésekre és hiányokra utalnak, különösen az olyan ágazatokban, mint az építőipar, amint azt az Európai Beruházási Bank 2023-as befektetési felmérése is kiemeli.

Fiskális téren Litvánia államadóssága viszonylag alacsony maradt, de a növekedés jeleit mutatta. A GDP-arányos adóssághányad az előrejelzések szerint a 2023-as 38,2%-ról 2024-re 38,9%-ra, 2025-ben pedig 41,6%-ra emelkedik. Ezt a növekvő tendenciát elsősorban a növekvő hiány okozza, amely a 2022-es GDP 0,6%-áról 0,8%-ra nőtt, és 2022-ban várhatóan 0,8%-ra, 23%-ra 2,2-ben 2025 2,2% 2025-ben. A növekvő hiány főként a nyugdíj-, szociális ellátások és a közszféra béreinek magasabb kiadásainak tudható be, ennek megfelelő adóemelések nélkül. Az államháztartási kiadások az előrejelzések szerint a 2022-es GDP 36,3%-áról 2025-re 40,7%-ra emelkednek, ami azt jelzi, hogy az államháztartásra nehezedő kiadások továbbra is nehezednek.

Összefoglalva, bár Litvánia gazdasága a fellendülés jeleit mutatja, továbbra is fennállnak a strukturális kihívások, különösen a munkaerőpiacon és a költségvetési fenntarthatóság terén. A készségek közötti eltérések kezelése, a demográfiai trendek kezelése és a költségvetési fegyelem biztosítása kulcsfontosságú lesz a következő években a gazdasági növekedés fenntartásához és a versenyképesség fokozásához.