Az Európai Bizottság Litvániáról szóló 2023-as országjelentése részletes elemzést nyújt az ország gazdasági teljesítményéről, munkaerő-piaci dinamikájáról és strukturális kihívásairól az európai szemeszter keretében. 2022-ben Litvánia gazdasági növekedését jelentősen hátráltatta a megugrott infláció, amely elérte a 18,9%-ot, ami az egyik legmagasabb ráta az Európai Unióban. Ez az inflációs nyomás nagyrészt az ukrajnai orosz inváziót követő energiaár-emelkedésnek tulajdonítható, amely jelentősen befolyásolta a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, és visszafogta a reálfogyasztást. Következésképpen a gazdasági növekedés 2022-ben 1,9%-ra lassult, az év utolsó negyedévében pedig visszaesést figyeltek meg.

E gazdasági ellenszél ellenére Litvánia munkaerőpiaca ellenálló képességről tett tanúbizonyságot. Az aktivitási ráta a pandémia előtti szintre emelkedett, és 2022-ben rekordmagasságot, 79,0%-ot ért el, meghaladva a 74,6%-os uniós átlagot. Ez részben az ukrajnai konfliktus elől menekülő személyek magas foglalkoztathatóságának volt köszönhető. A kihívások azonban továbbra is fennállnak, beleértve a teljes foglalkoztatás enyhe csökkenését 2023-ra, valamint a vidéki területeken és az alacsonyan képzett munkavállalók körében tapasztalható magasabb munkanélküliségi rátát. A készségek közötti eltérések továbbra is jelentős akadályt jelentenek a foglalkoztathatóság és a versenyképesség útjában, különösen az olyan ágazatokban, mint az építőipar, ahol a cégek jelentős nehézségekről számolnak be a megfelelően képzett munkaerő megtalálása terén.

A költségvetés egészségét tekintve Litvánia államháztartási hiánya a 2021-es GDP 1,2%-áról 2022-re 0,6%-ra, míg az államadósság 43,7%-ról a GDP 38,4%-ára esett vissza. Ezeket a javulásokat annak ellenére sikerült elérni, hogy a magas energiaárak hatását mérséklő fiskális intézkedéseket – például a távfűtési áfa-kompenzációt, valamint a villamosenergia- és gáztarifák támogatását – hajtották végre. Ezen intézkedések nettó költségvetési költségét 2022-ben a GDP 1,3%-ára becsülték.

Litvánia fellendülési és ellenálló képességi terve (RRP) döntő szerepet játszik a strukturális kihívások kezelésében és a fenntartható növekedés előmozdításában. A terv reformokat és beruházásokat tartalmaz, amelyek célja az energiafüggetlenség, a digitális átalakulás és a társadalmi befogadás fokozása. Nevezetesen, az RRP REPowerEU fejezete a megújuló energia elterjedésének felgyorsítására, az épületek energiahatékonyságának javítására és a fenntartható közlekedés előmozdítására összpontosít. Ezek a kezdeményezések várhatóan csökkentik az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, és erősítik az ország ellenálló képességét a külső sokkokkal szemben. )

Litvániában a társadalmi mutatók némi javulást mutattak; a kihívások azonban továbbra is fennállnak. A szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett emberek aránya 2020 és 2021 között némileg csökkent, de az idősek és a fogyatékkal élők körében továbbra is magas az arány. 2021-ben a lakosság 22,5%-a nem tudta megfelelően fűteni otthonát, ami jóval magasabb az uniós átlagnál. A szociális transzferek hatékonysága a szegénység és az egyenlőtlenség csökkentésében szintén alacsonyabb más EU-országokhoz képest, ami rávilágít a hatékonyabb szociális védelmi rendszerek szükségességére. )

Összefoglalva, bár Litvánia dicséretes előrehaladást ért el bizonyos területeken, beleértve a munkaerő-piaci részvételt és a költségvetési konszolidációt, továbbra is jelentős kihívásokkal kell szembenéznie az inflációval, az energiafüggőséggel és a társadalmi befogadással kapcsolatban. A fellendülési és ellenállóképességi terv sikeres végrehajtása, különös tekintettel a zöld és digitális átállásra, kulcsfontosságú lesz e kérdések kezelésében és a fenntartható gazdasági növekedés biztosításában az elkövetkező években.